A GSM és a CDMA különböző technológiák, amelyeket a telefonok a kapcsolathoz használnak. Mindkettőt a kilencvenes évek elején fejlesztették ki a 2G kapcsolathoz.
A mérnökök annak idején sajnos nem tudták megegyezni, hogy melyik technológia a jobb.
Ezért az Egyesült Államokban az FCC egy "kettős módú" technológiát telepített, amely vagy GSM-t vagy CDMA-t igényel.
Az európaiak mérnökök azonban egyetértettek a GSM technológiával, mint ahogyan a világ többi része is, így a GSM lett a de facto rendszer a világ többi részén.
A 3G esetében a technikusok csak az eredeti GSM és CDMA technológiát fejlesztették tovább, tehát a kettősség megmaradt.
Késöbb a mérnökök már szerencsére egyetértettek egy új mobilrendszer kifejlesztésekor a 4G kapcsolatoknál és ez lett az LTE (Long Term Evolution).
Az LTE-t eredetileg adatok átvitelére telvezték, de olyan jól működött, hogy vele együtt minden másra is felhasználhatóvá tették.
Például olyan VoIP megoldásokat vezettek be, mint a VoLTe, a hagyományos hívások pótlására.
A legtöbb új telefon az LTE-t csak az adatok átviteléhez használja, és a GSM-re vagy a CDMA-ra támaszkodik a hangok és a szöveges adattípusok esetén.
Így tehát megmaradt a CDMA és a GSM telefon közötti kettősség, ha hangot is szeretne átvinni.
Jelenleg a VoLTE-n dolgoznak, hogy megoldják a hang átvitelénel problémáját CDMA-n, így már 2019-ben megszüntethetik a 3G-t.
Számos gyártó készít olyan telefonokat amelyek támogatják a CDMA, GSM, LTE technilógiákat.
Magyarországon elöször a T-mobil vezette be az LTE-t mint kereskedelmi szolgáltatást, 2011. októberében, majd következett a Telenor és a Vodafone.
Az LTE technológia a műszaki adatok alapján a 37,5 Mbps maximális letöltési és 12,5 Mbps feltöltési sebességet biztosíthat.